- Akasha tudod, hogy mennyire fáj még mindig, miért kell mindent rámerőltetni? Miért olyan nehéz megérteni, hogy nem akarom? Anyánk elvesztése után, nem akarok rajtad kívűl senkit se hozzám közel engedni, mert félek. A csalódástól, a viszonzatlan érzelmektől, mindentől ami valamiféleképpen a múltamra elmékeztet. Nem akarok visszanézni, a Tudást akarom csak megtartani amit ezidők alatt megtanultam, de semmi több. A mögöttem lévő utat már úgysem tudom megváltoztatni, hát akkor miért fárasszam hiába magam? Ami meg előttem van, az úgyis mindig kiszámíthatatlan, hisz ismersz. Meglepetést okozok, Neked is és saját magamnak is. Akármilyen hihetetlen a döntéseim saját magam is meglepnek...