Egy város, két világ... Vajon megfér egymás mellett a jó és a rossz? A földöntúli és a halandó?
Belépés
News
I know you want me, you know I want ya: Továbbra is izgatottan várjuk canon karaktereinket, hogy végre igazán belemerülhessünk a játékba! Továbbá felhívnám figyelmeteket, hogy mivel igencsak elszaporodtak a hímek, jobban örülnénk a női karakterek érkezésének. :) Kiemelten keressük: NAOMI BELLEFLEUR
Welcome
Silver Bite, a város ami a legősibb erőkkel rendelkezik, s ahol nyakig merülhetsz a bűnökben...
Felkészültél, hogy belecsöppenj egy kirobbanni készülő háborúba?
The Staff
Akasha
Alistair
Rafael
Chat Box
Legutóbbi témák
» True Bred Bar Szer. Márc. 18, 2015 6:52 am by Akasha Bellefleur
» Bellefleur birtok Szer. Jún. 25, 2014 12:29 am by Akasha Bellefleur
» Hálószoba Szer. Május 28, 2014 1:37 am by Farrah Morgenstern
Tárgy: Anala Maldonado Hétf. Jún. 03, 2013 4:33 am
Anala Maldonado
FAJ:
boszorkány
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ:
1993. május 18.
KOR:
20
BECENÉV:
Nala
SZEXUÁLIS BEÁLLÍTOTTSÁG:
heteroszexuális
PLAY BY:
Holland Roden
THIS IS ME...
KÜLÖNLEGES ISMERTETŐJEGY:
A megjelenésem alapból feltűnést kelt az emberek között. Hosszú, tűzvörös, és enyhén hullámos hajzuhatagomnak, és barnászöld íriszeimnek hála, nem tudok úgy végigsétálni az utcákon, hogy ne figyeljenek fel rám. Ruháimat a jellemem által válogatom össze, mit sem törődve azzal, hogy mi is éppen a divat, viszont egy kiegészítő soha sem változik: egy arany, antik amulett, amely még ükanyám - aki boszorkány famíliánk legelső tagja volt - tulajdona volt, és, amely évtizedek óta öröklődik anyáról lányára.
JELLEMZÉS, SZEMÉLYISÉG:
Tűzről pattant, akaratos, dacos lánynak ismernek az emberek - bár apám ennek nem nagyon örül. Jobban szeretné, ha az lennék, aki régen, amikor az anyám még élt. Akkoriban jótétlélek voltam, mindent megtettem, amit kértek tőlem, nem tiltakoztam, nem lázadtam. De, annak az időszaknak már vége! És nem fog eljönni újra! Anyám halála teljesen megváltoztatott, és teljesen kifordultam önmagamból, de.. így sokkal jobban érzem magam! Szeszélyes lettem, szenvedélyes, a szórakozás, és a boszorkányság vált az életemmé.
LIKE:
† szenvedély † parfüm † éjszaka † sötét mágia † tűz
Maira Maldonado ● 45 † ● Az édesanyám.. volt! Évekkel ezelőtt egy vérfarkas támadta meg, és finoman szólva.. tépte darabokra. Igazi anya-lánya kapcsolat volt közöttünk, ragaszkodtam hozzá, szerettem őt teljes szívemből, így, mióta meghalt minden tőlem telhetőt elkövetek, hogy valamilyen módon bosszút álljak a farkasokon.
Marwell Maldonado ● 51 ● Az édesapám. Régen sem volt túl szoros kapcsolatunk, de mióta meghalt az anyám, még borúsabbá vált a viszony közöttünk. Egyszerűen nem tud kordában tartani, hiába próbál. Elérte, hogy egyre jobban gyűlöljem - ugyanis úgy gondolja, hogy az erőszak a legalkalmasabb próbálkozási módszer, amellyel kontrollálni tud.
AND MY PROBLEMS...
ALKOHOL:
Olyan fiatal lány vagyok, aki szeretné kiélvezni az életet - ameddig csak lehet. Tehát, szórakozás közben, vagy éppen otthon ülve sem vetem meg az alkohol tartalmú italokat. Kissé megőrjít, bolondabbá, vadabbá tesz, és könnyebben közeledek másokhoz általa.
CIGARETTA:
Néha. Amikor alkoholt fogyasztok nem tudom megállni, hogy ne szívjak el mellé egy-két szál cigarettát. Amúgy, ha nem italozok, nem is cigarettázok, csak akkor, ha ideges vagyok.
DROGOK:
Egyszer sor került rá, de azóta hanyagolom. Viszont ritkán megesik, hogy marihuánás cigaretta kerül az ujjaim köré - a baráti társaságomnak köszönhetően.
WOW:
A férfiak, a férfiak, és a férfiak. Tüzes lány vagyok - nemcsak az erőmnek köszönhetően -, és nem riadok vissza attól sem, hogy odasétáljak egy vadidegen férfihoz, flörtöljek vele, majd az ágyamba csábítsam őket.
UGH:
Az ízléstelen ruhák - és az ízléstelen emberek -, amelyeket néhányan magukra öltenek, nos, azok igazán kiábrándítóak.
THIS IS MY STORY...
Újabb, és újabb könnyeknek engedek szabad utat, ahogyan a sírfeliratra nézek. "Maira Maldonado, élt 45 évet!". Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy elvesztettem őt, hogy sosem fog visszatérni, és, hogy egyedül maradtam. Apám nem számít. Mindketten megváltoztunk, mióta a nő, aki összetartotta az életünket, aki összetartott minket, elhalálozott. Átkozom a napot, amikor anyám az erdőben sétálgatott, és gyűlölöm a farkasok hadát, akik közül egy véget vetett anyám életének. Sosem fogom megbocsátani nekik - nem érdekel, hogy melyikük volt a vétkes -, hogy tönkretették az életemet - és a családomat. Apám teljesen megőrült, kifordult magából, azt hiszi, hogy az a dolga, hogy kordában tartson engem, mert úgy gondolja, hogy anyám is ezt akarta volna. Csakhogy ő egyáltalán nem úgy gondolta, ahogy apám. Legalábbis, nem erőszak által. Kézfejemmel letörlök egy könnycseppet. Eszembe jutnak az anyámmal közös emlékek, szépek, és oly réginek tűnnek, mégis oly közelinek. Felsóhajtok. - Hiányzol! - suttogom a sír, és a föld alatt heverő koporsóban fekvő asszony porhüvelyének, leguggolok, és megérintem a földet az ujjaimmal. Elmémbe ismételten bevillannak a temetés pillanatai, és az azt megelőző pár nap eseményei. A rendőrség, amint bekopognak az ajtónkon, és közlik a tragédiát. Az apám, amint anyám holtteste - már, ami megmaradt belőle - fölött őrjöngve zokog. Én, amint az ágyam, és a szekrény közötti résben kucorgok, és szemeimből, mint a patak folynak szüntelenül a könnyeim. Megrázom a fejem, tűzvörös tincseim csak úgy repkednek az enyhe szélben, én pedig mélyet sóhajtva kuporodok a sírkő mellé, a homokba. Karjaimat a felhúzott térdeim köré fonom, a fejemet féloldalasan ráhajtom, ás hagyom, had folyjanak a sós könnyeim, átitatva a ruhaujjamat. Fogalmam sincs mennyi idő telhet el így, csak üldögélek a földön, ringatom magam. Arra leszek figyelmes, hogy egy árnyék tornyosul felém, és takarja el előlem az időnként előbukkanó napsugarakat. Kinyitom a szemeimet, majd, amint felemelem a fejemet, rettegés, és félelem szökik csillogó íriszeimbe. Hátratántorodok, kezeim belemarkolnak a homokba, az apró porszemek belenyomódnak a tenyerembe, különleges mintát alkotva ezzel. Apám áll előttem, véreres, kisírt, és felduzzadt szemekkel, morog pár szót, és én rögtön megérzem az alkohol szagát. Büdös, és kellemetlen szag csapja meg az orromat, marja, facsarja. A férfi - akit egykor apámnak neveztem, és hittem - keze felém nyúl, én pedig nem tudok időben kitérni előle. Megragad, és felrángat a földről, miközben válogatott sértéseket vág a fejemhez. A nyelve akadozik, a szavak alig ejtődnek ki a száján, botladozik - még egy helyben is. Mégis, erőteljesen tart, szorít, és hiába próbálok szabadulni, egyszerűen nem megy. - Mér' nem tudsz viselkedni, te istenverte? - hörög, a szájából kicsorduló nyál az arcomra csapódik. Undorodva törlöm le azt a szabad kezemmel. - Már megin' arról beszél az egész város. - ejti ki a szavait nehezen. Közelebb hajolok hozzá, és az arcába fröcsögöm az undor szavait. - Mégis miről beszélnek? Hogy az apám egy undorító disznó? Egy alkoholista állat? - sistereg belőlem a düh, és a szánalom, amit iránta érzek. - Hallgass! - csattan az arcomon egy erőteljes pofon. - Te büdös cafka, mégis mit képzelsz magadról? Gondold meg kivel beszélsz, te! Összefekszel itt mindenkivel, és így is csak jár az az átkozott szád, te'! - Szóval erről van szó! Mit érdekel az téged, hogy ki fektet meg engem? Egyáltalán, miért érdekel téged az én életem? Semmi közöd hozzá, és hozzám! - a gúny csak úgy süt a hangomból. Apám rögvest ugrik, a nyakam köré fonja a kezeit, és fojtogatni kezd. A levegő egyre fogy körülöttem, és a tüdőmből is, zihálva tátom a számat, remélve, hogy egy kis levegőhöz jutok, de hiába. Perceken belül eszméletemet vesztem. Nem tudom, hogy mennyi idő múlva, de magamhoz térek. Fájdalomtól átitatva küzdöm fel magam a földről, közelebb kúszok a sírhoz, hogy megkapaszkodjak benne. Nekidőlök, és szemeimből ismételten patakzani kezdenek a könnyek. Magamban megesküszöm magamnak, hogy soha többé nem hagyom, hogy bántani merjenek - senkinek sem hagyom!
Dina ● 4,5 év ● még nincs!
Hello, my name is
Akasha Bellefleur
And I am a(n)
admin
Hozzászólások száma : 123 Csatlakozott : 2012. Aug. 07. Tartózkodási hely : Silver Bite Foglalkozás : A kárhozottak irányítása
Tárgy: Re: Anala Maldonado Hétf. Jún. 03, 2013 6:37 am
Miss Temperamentum! Hű meg ha - gondoltam magamban, miközben olvastam. Szinte szó szerint tátva maradt a szám, szóval csak gratulálni tudok! Pontos, követhető és fantasztikus sztori. Ezt nagyon eltaláltad! Remélem, azért a farkasaimat nem akarod mind kinyírni, mert akkor bizony komoly gubancod lesz egy leopárddal.