867...Chichago.
Emlékszem még erre az időre. Igen csak szórakoztató idők voltak.
Már lassan 204 éve vámpír vagyok. Tökéletes érzés volt, és ez hát csak fokozódott a szórakozással.
A városban sétáltam, és az embereket néztem, miként szórakoznak, vásárolnak, és egyéb dolgokat csinálnak. Sokszor, nagyon sokszor csak Akasha járt a fejemben. Azok a gyönyörű szemei, az egész lénye csodálatos volt. Rég nem találkoztam vele, és az az igazság hogy kellene már vele összefutni a régi időkért.
Nem vagyok én annyira gonosz mint amilyennek kellene lennem, de hát ez van.
Gyorsan esteledett, és az emberek vagy hazamentek, vagy még beugrottak a közeli helyre szórakozni. De végül is nekem ehhez most semmi kedvem nem volt.
Hazafelé tartottam mikor is egy hangot hallottam a sikátorból, ezért vámpír sebességgel odasuhantam. Jól tettem hogy odamentem, mert éppenséggel egy részeg alak zaklatott egy fiatal lányt.
- Szerintem jobb lesz ha elengeded, vagy a fejedet a kezedben tarthatod majd!- mondtam egy kis gúnnyal a hangomban, de hát csak nem ment oda ahova küldtem. Megfogtam a kezét, és kitötem, majd a falnak vágtam.- Én mondtam hogy engedd el, de te nem hallgattál rám. Miért is kellett volna?- szorítottam egyre erősebben a falhoz, majd egy dobással kidobtam az utcára. A lány eközben elmenekült, előlem is meg a részeg csávó elől is.
[color=green- Nézd meg mit tettél! Most mindent elrontottál öregem. Szerintem ezért már fizetned kellene, egy kis vérrel![/color]- mondtam dühösen, odasuhantam, és beleharaptam nyakába. Nagyon rossz íze volt a vérének, egyszerűen rettenetes.- Pfejj, de guszutustalan.- köptem egyet a földre, és eltörtem a nyakát. Ennyit azokról akik ártatlanokat akarnak bántani...

Néhány év elteltével, már nem ugyan ott voltam ahol kellett volna lennem. Akashát kerestem, de nem találtam meg. Mindig máshol volt mint én, és nem értem őt utol.
Utam során sok harcba keveredtem, mint például vérfarkasok, boszorkányok, és különböző lények. A farkasokkal nem volt különösebb dolgom, de a boszorkányok igen csak megizzasztottak. Majdnem a vesztemet okozta az, mikor az egyik boszrokány lányával feküdtem le, aki hát még szépen mondva is, óriási volt az ágyban. De ezt megtudta az anyja, és olyan varázslatokat használt, ami majdnem megölt.
Szerencsére a lány segített megszokni, így nem ölt meg... De megbosszultam.. Egyik este visszamentem, és letéptem a karjait. Végignéztem ahogy szenved.. Betapasztottam a száját, hogy ne tudjon varázsgiét mormogni, és mikor már eleget néztem letéptem a fejét, és otthagytam a holttestet.

Utam továbbra is Akasha megtalálására terveztem... Mikor levelet kaptam hogy nemsokára összeül a tanács... A levélben szerepelt Akasha neve is...